A Párbeszéd a nevelésről kerekasztalbeszélgetés azzal a céllal indult útjára, hogy lehetőséget adjon elsősorban a nevelésben érintetteknek (szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak, diákoknak) a közvetlen információcserére. Az öt alkalomból álló találkozássorozatnak a Maros Megyei Könyvtár Gyerekkönyvtár részlege adott otthont. Az egyes alkalmak tematikáját meghívott szakemeberek vezették föl, majd mindenki lehetőséget kapott a tapasztalatcserére illetve a felmerülő kérdések egymás közti megvitatására.

A programot a Maros Megyei Tanács támogatta.

 

Párbeszéd a nevelésről II. - Érzelmi intelligencia a nevelésben

A Kulcs Egyesület és a Megyei Könyvtár szervezésében másodszor megtartott Párbeszéd a nevelésről című interaktív beszélgetésen körülbelül 20-25 személy gyűlt össze a Megyei Könyvtár gyermekrészlegén. Ezen találkozó témája az Érzelmi intelligencia a nevelésben volt.

Csíki Emese osztályvezető könyvtáros üdvözlő szavai után a meghívottak (Balás Éva tanítónő, Mátéfi Enikő óvónő, Kádár Annamária pszichológus, Bodoni Ágnes pedagógus) röviden ismertették az érzelmi intelligenciához kapcsolódó elméleteket, érdekes adatokat, majd szabad beszélgetés formájában adogatták egymásnak a beszéd fonalát. Szó esett többek között az első óvodai napok megpróbáltatásairól, az iskolakezdés első hónapjairól, a családi körben nyújtható "érzelmi pajzsokról", a gyermekek öt szeretetnyelvéről, a nevelők pozitív életszemléletének fontosságáról.

A szülőkből, nagyszülőkből, pedagógusokból és diákokból álló közönség bátran bekapcsolódott a beszélgetésbe gazdagítva, fűszerezve ezt saját tapasztalataikkal, élményeikkel. "Jó volt együtt lenni, beszélgetni" - mondták a résztvevők és a meghívottak egyaránt.

 

Párbeszéd a nevelésről III. - Milyen egy hatékony szülő-gyerek-pedagógus kapcsolat?

"Ezek a Kulcsosok akarnak valamit" - hangzott el egy résztvevő részéről a harmadik alkalommal megszervezett pedagógusokat, szülőket, diákokat kommunikációra bíztató kerekasztalbeszélgetésen. És valóban, a Kulcs Egyesület és a Megyei Könyvtár nem titkolt szándéka, hogy programjukkal lehetőséget kínáljanak a nevelőknek, hogy megbeszéljék közös gondjaikat, választ, megoldásokat keressenek a felmerülő kérdésekre.

Az október 5-én megtartott beszélgetés a szülő-pedagógus kapcsolatépítési lehetőségeiről, nehézségeiről szólt. Meghívottként, beszélgetés indítóként jelen volt: Nemes Csilla (tanítónő), Bölöni Ágnes és Lazsádi Csilla (óvónők), Horváth Éva (tanár), Kádár Annamária (pszichológus).

A beszélgetés színhelye (a Gyermekkönyvtár alsó szintje) szűknek bizonyult a rendezvényhez, hiszen körülbelül 50 személy vett részt rajta. Voltak diákok, akik saját bevallásuk szerint  nem gondolták volna, hogy a hivatásuk ezen része ennyi gondot, nehézséget rejthet magában, ezért nagyon örültek, hogy még "időben" felkészülhetnek erre a feladatra. A jelen levő pedagógusok spontán ötletbőrzét is tartottak, egymás bevált, kipróbált ötleteit osztották meg egymással. A szülők csoportja szerény képvisletet mondhatott magáénak, de mindenképp hasznos volt megtudni, hogy miként látja a szülő a pedagógus-gyerek-szülő kapcsolatot, hol szeretne javítást eszközölni, milyen szülői kezdeményezések váltak sikeressé az évek során.

A szervezők, jelenlévők közösen fogalmazták meg ezen alkalmak hasznosságát, bízva abban, hogy a következő beszélgetésekre még többen lesznek kíváncsiak az építő jellegű hozzászólásaikkal, ötleteikkel, kérdéseikkel gazdagítják azt.

 

Párbeszéd a nevelésről IV. - Fiataljaink szexuális nevelése

A beszélgetés-sorozat negyedik alkalmán a gyerekek, fiatalok szexuális nevelésére kerestünk közösen megoldásokat. A témát dr. Kádár Annamária pszichológus, Lazsádi Csilla óvónő, Szatmári Júlia és Veress Tímea-Dalma szociálpedagógusok vezették fel, valamennyien abból a tapasztalatból kiindulva, amit a fiatalokkal való prevenciós munka során szereztek.

A probléma igen aktuális egy olyan társadalomban, ahol a szexualitásról terjedő felületes információk és benyomások mindenfelöl elárasztják a fiatalokat, de a szakszerű hozzáállás még mindig alig élvez támogatást.

A meghívottak hivatásuknak tekintették ennek a problémának a felkarolását. Dr. Kádár Annamária évekkel ezelőtt iskolapszichológusként dolgozta fel a szexualitást tizenévesek körében, amikor még újdonság volt az iskolákban ennek a preventív megközelítése. A diákok nagy érdeklődése  mellett némely szülő, tanár megtorpanással fogadta. Kiderült, hogy nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is kényelmetlen a szexualitásról beszélni és főleg ennek intézményesített keretet szabni- mintha letagadnák a létezését, a a boldogsághoz, egyáltalán a boldoguláshoz hozzájáruló szerepét.

Szatmári Júlia és Veress Tímea-Dalma közös munkájából kiderült: nem elég a gyerekeknek információkat átadni, magatartást kell formálni, döntésre és felelősségre kell szólítani őket. A tíz alkalmas csoportozás, amit tinédzserek számára tartottak, nemcsak felvilágisítast szolgált, hanem az interaktív csoportfoglalkozások során a személyiségformálásra is nagy hangsúly került.

Hasonló célt szolgálta Gyergyóalfaluban megtartott nyári tábor, amit a Gyergyói Nőkért Egyesület szervezett Hargita Megye Tanácsának a támogatásával több intézmény partnerségében (Kulcs Egyesület, Caritas, Gyergyószárhegyi Kulturális Központ, Gyergyóalfalvi Önkormányzat, Sövér Elek Iskolaközpont). 16-18 éves szórványban élő, Beszterce környéki valamint tömbmagyarságban élő Gyergyó vidéki fiatalok részt vehettek egy egy hetes programban, ahol pszichológus, orvos, szociális munkás, lelkész, festőművész, andragógus szakemberek egyaránt hozzájárultak előadásaikkal a résztvevők szexuális ismereteinek bővítéséhez. A délutáni csoportfoglalkozásokon Lazsádi Csilla és Sipos László vezetésével sor került a tartalmi feldolgozásokra, a játékos és személyes megközelítésekre. Az intézmények és a szakemberek összefogása példaértékű és ennél fogva felhívó, bíztató jellegű, emrt ahelyi szülőbizottság elnökének a kezddeményezésére történt - egyszerű szülői felsmerésből.

A felsorolt megközelítési programok különbözőképpen hívják fel a figyelmet a szexualitás problematikájának összetettségére. Ezeken az alkalmakon nemcsak a testi fejlődésről és a védekezés fontosságáról esik szó, hanem mindezeknek a lelki, szellemi hátteréről: a nemi szerepekről, a férfiasság/ nőiesség kérdéséről, a konfliktusmegoldások módjáról, a média torzító hatásairól, a döntés felelősségéről szerezhetnek a fiatalok tudomást vezetőiktől, egymástól. Itt gyakorlolhatja például a fiú, hogy hogyan mondjon bókot egy lánynak úgy, hogy a szemébe nézzen, itt tudhatja  meg a lány, hogy a fiúknak sugárzó lány kell, nem feltétlenül szép.

A beszámolókból kiindulva egy igazi kétoldalú párbeszéd alakult ki - kérdések és javaslatok pedagógusjelöltek, anyák, nagymamák részéről egyaránt érkeztek. Meglepően sok az érdeklődés a kisgyerekek, óvodások, kisiskolások szexuális nevelésével kapcsolatosan, ami felhívja a figyelmünket arra, hogy a nemi nevelés nem kezdődhet elég korán és már az óvodákban helye van.

Mint kiderült a szexuális nevelés témája kimeríthetetlen és szükségszerű, így a közönség három erős javaslattal hagyott nyitva: fogjunk össze és szervezzünk gyerekeinknek képzéseket; vigyük be az óvodákba, iskolákba a témát; legyen a felnőtteknek (szülőknek, pedagógusoknak) is képzés, hogy segíteni tudjunk a gyerekeinknek.

 
Párbeszéd a nevelésről V. - Alternatív módszerek a hagyományos oktatásban

Az alternatív oktatási módszereket alkalmazó tanintézetek a náluk zajló nevelést gyermekközpontúbbnak tartják a hagymányosnak tekintett állami iskoláknál. Azt hangsúlyozzák, hogy az alternatív iskolák két fő sajátossága a tanárszerep megváltozása és a gyerek személyiségének fokozott figyelembevétele.

Melyik tanítási módszert válasszam gyermekemnek, hogy az biztosítsa optimális fejlődését? - tevődik fel ezek után a kérdés. A kerekasztal-beszélgetéssorozat ötödik, záró alkalmának célja: ismertetni a résztvevőkkel az alternatív tanítási módszereket. Ebben segítettek a meghívott óvónők, tanítónők, tanárok, akik a gyakorlatban használják ezeket a módszereket, így saját élményű tapasztalataikat osztották meg a közönséggel.