Szökefalva - 2oo9. július 21-26.

 Személyiségfejlesztő tábor V-VIII osztályosok részére

 

   

        A 12 résztvevő (4 lány és 8 fiú) Marosvásárhelyről illetve Sepsiszentgyörgyről érkeztek és hat napot töltöttek együtt. A tábori program olyan aktivitásokat javasolt, amelyekben a gyerekek megtapasztalhatták az egymásra utaltságot, az „együtt csináljuk, együtt vagyunk” élményt, a közösség erejét, ok-okozati összefüggéseget vélhettek felfedezni a viselkedésük és azoknak társaikra gyakorolt hatását illetően, valamint lehetőséget teremthettek ezek jóvátételére, kiigazítására, határaik tágítására vagy éppen igényeik átstrukturálására.
        Lehetőségük volt folyamatosan vizualizálni igényeiket, vagy nem tetszésüket az ún. „Örömfal”-on illetve „Bánatfal”-on. Részt vettek egyénileg, kiscsoportosan valamint nagycsoportosan az aktivitásokban és így mindenki mindenkivel kapcsolatba került szervezetten.
        Ismerkedtek a helybéli emberekkel, stratégia játékokban próbálták ki kreativitásukat, részt vettek az étel tálalásában, ki voltak téve akadályozott kommunikációs tevékenységeknek, szembenézhettek önmagukkal illetve társaik tükröztek nekik, szerepjátékokban jeleníthettek meg hangulatokat, élményeket, festhettek stb.
        Visszajelzéseik alapján a legnagyobb élményt a stratégiai játékok, a kincskeresés, a vakvezetés, a történet vadászat valamint az esti történetecskék jelentették. 
        A hatnapos tábor pozitív visszajelzéskkel zárult, a résztvevők gazdag élményekkel tértek haza otthonukba.
(Szőcs Rajmond - táborvezető) 
 
 

 



Tapasztalataim egy személyiségfejlesztő tábor kapcsán


        Nemrég lehetőség adódott első ízben részt vennem egy gimnáziumi gyerekeknek szervezett személyiségfejlesztő táborban. A következőkben röviden vázolnám ezzel kapcsolatos tapasztalataimat, élményeimet, meglátásaimat. Első gondolatként, azt jegyeznén meg, hogy minden egyes napnak jól meghatározott programja volt, ami az egész táborra nézve egy jól strukurált keretet adott. Fontosnak tartom, mert így a gyerekek is fel tudták mérni ezáltal, hogy napszakonként mikor mire számíthatnak (ami a szervezettséget illeti): közös játékra vagy esetleg pihenésre.
          A legelső nap kissé feszültnek bizonyult, annyiban, hogy egymás idegensége, mássága még túl friss volt számukra. A lehetőség, hogy véleményeiket, ötleteiket szabadon kimondhatták (lásd Örömfal, Bánatfal, a kis színes cetlik stb.) határozottan arra utalt, hogy ezt az első napi drukkot sikerült feloldani. A közös étkezések, a közös kis- vagy nagycsoportos tevékenységek/játékok mind-mind alkalmat szolgáltattak arra, hogy jobban odafigyeljenek egymásra, önmagukra.
        Úgy gondolom, rendkívül fontosnak bizonyultak az esti Holdköszöntők. Első nap még a táborlakók izgalma, az új társak, új környezet befolyásolta a hangulatot, viszont napról napra látható volt, hogyan változik át ez a magatartás a gyerekek részéről. Az utolsó Holdköszöntőnél már többnek volt igénye arra, hogy a napi izgalmak, élmények sűrűjét elhagyja, és csak saját magára figyeljen. Természetesen ehhez nagyon is hozzájárult az a milliő, amit a táborvezetők teremtettek. A gyertyák, a relaxációs zene, a kis, napi eseményekhez kapcsolodó történet mind-mind egyfajta békés hangulatot kínáltak fel erre.
        Nagyon fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a táborvezetők következetesek voltak. Igy értették meg, hogy számíthatnak ránk, ugyanis végig azt éreztem, hogy a bizalmukba fogadtak. Ritkább alkalmak adódtak egyéni beszélgetésekre, viszont ezt kompnzálta nagyjából a közös tevékenységek utáni megbeszélés, „kiértékelés”. Képesek lettek egymás másságát többé-kevésbé elfogadni, megértették azt is, hogy nagyon fontos hogyan viszonyulnak egymáshoz, mi az amit magukból adni tudnak egymásnak.
        Ami nehezebbnek/meglepőnek bizonyult (leginkább első két nap tapasztaltam) önnön értékeik kimondása, megfogalmazása (az is lehet egyeseknél első ízben való felfedezése), legfőképpen talán az, hogy ez igenis érdekel bennünket.
        Úgy gondolom, nagyon sokat gazdagodtak ez alatt a hat nap alatt, ami talán még nem tudatosult, de leülepedik és teret hódít bennük. Felszabadultak voltak, és élvezték egymás társaságát, szerettek ott lenni.
        Jómagam, hálás vagyok, hogy köztük lehettem, és egyáltalán.... 
 (Brassai Kata - táborvezető)